7. rész

A "tökéletes" élet Hibbanton

Hiccstrid 2/2

Én levágódtam mellé ő átölelte a derekamat.

-        - Mennyi hiányzik a pénzből?

-        - Ha meleg ruhát akarunk venni, akkor 30 arany

-        - És ha nem?

-        - Akkor holnap megveszem- dünnyögte a fiú. Én ásítottam egy nagyot majd felálltam és elhelyezkedtem a sárkányom mögött. Majd abban a pillanatban elaludtam. Mikor felkeltem Hablaty már gondolom elment városkába ezért nem volt a barlangba. Körülnéztem, ahogy láttam nem vitte Fogatlant, mert mindkét sárkány aludt és dorombol. Én elmosolyodtam. Leültem és néztem a pattogó tüzet. Elbambultam és arra keltem fel, hogy valaki megnyalt. Viharbogárra tippeltem, de Fogi volt az.

-       -  Kösz- röhögtem fel és letöröltem magamról a sárkány nyálat. – Nincs kedved elmenni, horgászni?- Fogatlan vadul bólogatott. Felálltam és elmentünk a közeli tóhoz. 1 óra alatt megjártuk mikor visszaértünk Hablaty nem volt ott.

-       -  FOGATLAN- hallottam a fiú hangját. Felkuncogtam. –Hol van az a bélpoklos hasztalan hüllő? – Fogi felmordult én szakadtam a röhögéstől. Annyira, hogy Viharbogár is felkelt. Fogatlan eközben kiment, és ahogy hallottam halálra nyalogatta a gazdáját.

-        Viharbogár lennél szíves tüzet gyújtani?- kértem meg a sárkányomat, aki örömmel teljesítette a parancsot. Én a bot végére szúrt halamat melegítettem. Közben Hablaty és a sárkánya is bejött.

-        Te vitted el?- kérdezte

-        Miiiiiiii?- mondtam- Amúgy aham- röhögtem. Ő is felröhögött. Majd felcsatolta Fogatlanra az új farok szárnyat. Én addig gyors megettem a halat közben Fogatlannak is adtam egyet meg Viharbogárnak is.

-        Indulhatunk?- kérdezte Hablaty

-        Ühüm- bólintottam.

*Hibbant felé repülve*

-           Nem beszéljük meg?- kérdezte Hablaty

-          Mit?- döbbentem le

-          Kettőnket.

-          Ez engem is érdekelt- dünnyögtem

-          Most akkor, hogy állunk egymással szemben?- kérdezte

-          Ha bocsánatot kérsz talán megbocsátok. Talán.

-          Bocsi.

-          Semmi baj- röhögtem fel. Aztán közelebb repült hozzám és megcsókolt. 5 óra repülés után hazaértünk.

-          Álmos vagyok

-          Áthorkoltad az éjszakát- röhögött fel.

-          Nem is- biggyesztettem le az ajkam. Ő megcsókolt. Hogy hiányoztak a csókjai és a mosolya.

-          De is- vihogott

-          Nyem

-          De

-          nem

-          De

-          Nem

-          Jó akkor nem- unott rá a játékra

-          Azért mondom- röhögtem fel. Majd elválltak útjaink (hüpp-hüpp). Én haza ő is haza ment.

-          Sziasztok-, köszöntem anyuéknak

-          Szia kincsem- köszönt anyu

-          Meglettél?- röhögött apu

-          Meghát éééééééééééééééééééééés kibékültünk Hablattyal- anyu szerintem jobban örült, mint én apu meg sokkot kapott.

-          Tényleg?- örült meg apu is. Én bólintottam. Majd egy nagy puszit nyomott a homlokomra. Én felmentem a szobámba és lefeküdtem aludni. 

Ajánlom figyelmetekbe egy karácsonyi dalt amit itt tudtok megnyitni tudom nem ÍNÁSos de ez egy nagyon jó karácsonyi dal. Még lesz kettő meglepetés csak ma. Holnap meg 3. 

Most nem lesz giff, mert írom a meglepiket :D Addig is sziasztok