2. rész

A "tökéletes" élet Hibbanton 

 Az a fránya féltékenység

Hát ezt megint megcsináltam, bravó, Asztrid büszke vagyok rád Pff.

 Na, de kezdjük a legelején.

Láttam Hablatyon, hogy élvezi, hogy szorosan átölelem (hazudnék, ha azt mondanám, hogy én nem élveztem beszívni Hablaty tipikus illatát, hohó, bármiért). Úgy kb. 3 órát utaztunk mire megérkeztünk egy szigetre ahol leszálltunk. Elindultunk. Egyszer csak éreztem a cipőmnél valami nyálkásat amint csúszik át a lábamon át azonnal lenéztem és egy nagy sikló (vagy kígyó) volt az. Azonnal lerúgtam a lábamról és felugrottam Hablaty karjába (épp, hogy elkapott).

-        Bocs- jöttem le – csak egy sikló volt

-        Semmi baj- mosolygott rám, gondolom már megszokta, hogy folyton bocsánatot kérek tőle-, ha akarod, viszlek vagy Fogatlanra felülhetsz

-        Nem kell, köszi-, mosolyogtam rá majd tovább mentünk

-        Csak, hogy tudd lesz ott egy lány is- erre felkaptam a fejem milyen lány Argh- Hennának hívják, jó barátom

-        Aham - mondtam, de fejben már máshol jártam ott ahol kinyírtam Hennát, mert rá mászott Hablatyra. Egy kicsivel később odaértünk. Nem voltak házak csak 2 sátor a táj gyönyörű volt, csodálatos forrás, nagy tér, sok virág, és egy nagyerdő. Még a táj hatása alatt voltam mikor odajött egy lány (nyilván Henna) Fekete haja volt összefonva fekete gatyát és zöld pólót viselt. A sárkánya egy Szörnyen nagy rémség volt. Asszem Skorpió volt a neve.

-        Szia, te biztos Asztrid vagy Hablaty sokat mesélt rólad- mondta megnyomva a sokat szavacskát és szerelmetes pillantást vetett Hablatyra, amitől még rosszabbul voltam.

                              -----------------------------------------------------------------------

Látszott Asztridon, hogy valami baja van, de nem akartam megkérdezni. Megbeszéltük, hogy ma este itt alszik, és aztán visszaviszem. Remélem, nem vesznek észre, nem akarom, hogy az apám felismerjen.

 És azt is remélem, hogy velem alszik Asztrid

                              ----------------------------------------------------------------------

- Tudod Hablaty, hogy Asztrid kényelmesen aludjon, lehetne az, hogy én és te alszunk együtt és Asztrid meg az én sátramba- rebegtette meg Henna a szempilláját

-  Nekem mindegy- hangzott Hablaty bizonytalan válasza. Én meg abban a pillanatban felrobbantam volna, de aztán eszembe jutott valami.

-  Én félek a sötétbe- vallottam be             

-  Akkor maradjunk, az eredeti tervnél Asztrid alszik velem- mondta Hablaty. Ennyi vagy kicsi Hennácska

Mikor a lefekvéshez készülődtünk akkor megemlítettem neki, hogy miért nem fogadta el Henna ajánlatát.

-        Mert nem tudom- mondta egy kicsit mogorván

-        Nem tudod, vagy nem akarod elmondani?- feszítettem a húrt

-        Mert…. bonyolult- suttogta

-        Aham- mondtam

-        Most tulajdonképpen mi bajod van?- ült fel mérgesen- amióta ideértünk úgy viselkedsz, aki féltékeny mikor semmi közünk sincs egymáshoz- hadarta mérgesen

-        Semmi- mondtam könnyezve majd elfújtam a gyertyát és szinte láttam, ahogy Henna vigyorog, hogy összevesztünk. Szipogtam egy sort, majd megvártam, hogy Hablaty elaludjon és kilógtam a sátorból, majd beestem Hennához és felébresztettem.

-        Akarsz helyet cserélni?- kérdeztem

-        Persze de ti nem jártok?

-         Semmi közünk egymáshoz- idéztem sírógörccsel a torkomba Hablatyot. Majd bevackoltam magam az új helyembe és elkezdtem könnyezni és sírni. Majd elaludtam.