Féltékenység tetőfokán
Azóta mióta megismertük és hazavittük Pléhpofa elveszett
porontyát eltelt néhány hét. Hablaty már beilleszkedek közénk és tök jól
kijövünk egymással. Kiderült, hogy különös érzéke van a sárkányokhoz kb.
mindent tud, amit mi nem. Mondjuk az ikreknél nem nehezebb többet tudni. De ez
más kérdés. Ma is tanítás volt (mily meglepő mióta Hablaty tanít minket a
sárkányokról az óta mindennap van tanítás). A sárkány suliba beérve körülnéztem
már ott volt Kőfej és ült a padon én levágódtam mellé.
- - ’reggelt- ásítottam
- - Ez nem reggel, ez hajnal- nyöszörgött
- - Akkor miért keltél fel- röhögtem fel
- - Fa
- - Mit csinált?
- - Horkolt. Nagyon hangosan. Sőt annál is
hangosabban szerintem még Sárkány szigeten is hallották- fokozta a lány a
testvérének a horkolási hangszínét (szigorúan zárójelben akkor azt hallottam
hajnalban).
- - Azt én is hallottam
- - Én is. Amúgy hogy álltok Hablattyal?- mosolygott
rám.
- - Hogy állnánk, barátok vagyunk- rökönyödtem meg
- - Biztos
- - Totál tuti biztos- mondtam magabiztosan
- - Biztooooos?
- - Nem- válaszoltam
- - Szóval?
- - Tetszik
- - Ühüm-, mondta Kőfej
- - Jól van, szerelmes vagyok belé, na, örülsz-
akadtam ki teljesen
- - Mindennél jobban. Szia Hablaty- ásított egy
nagyot
- - Szia – köszönt a fiú
- - Mióta van itt- tátogtam- Jó reggelt- köszöntem
- - Most jött az előbb- suttogta Kőfej
- - Szerinted hallotta?- kérdeztem halkan
- - Nem. - próbált nyugtatni a barátnőm valamelyest
meg is nyugodtam. Aztán megjöttek a többiek.
- - Sziasztok- köszöntött Halvér
- - Jó reggelt bébi- lépett mellém Takonypóc én undorodva
néztem rá.
- - Héé hugi van, kajád mindjárt meghalok, annyira
éhes vagyok
- - Akkor nincs- mosolygott a legjobb barátnőm
- - Asztrid- hallottam meg egy ideges kiáltást
- - Mi az Lilly?- kérdeztem a húgomat, aki egy
kicsit ideges volt
- - Hol a fésűm?- rikácsolta a testvérem
- - Thor tudja
- - Várj, álljunk meg egy percre ki az a Lilly-
kérdezte Hablaty
- - A húgom- dünnyögtem
- - Nahát, kicsi Asztrid- csodálkozott Takonypóc én
és a húgom két oldalról vertük pofán majd összepacsiztunk Lillyvel.
- - Inkább csöndben maradok- sértődött meg
Takonypóc.
- . Az mindenkinek jobb lesz- röhögtem fel, a tesóm
félre hívott.
- - Igen? -kérdeztem
- - Te ismered Őt- nézett rám tágra nyílt szemekkel
- - Kit?
- - Őt- mutatott a fejével Hablaty irányába és
közben a szemével kacsintott.
- - Ühüm- bólogattam- Te tikkelsz?
- -Nem- nézett rám úgy mintha hülye lennék
- - Pedig olyan mintha tikkelnél- röhögtem. –Na de
mi van Hablattyal
- - Vele pont semmi. Csak velem van nagy baj.
- - Mi?
- - Ami a többi korombelivel- nézett rám a 15 éves
tesóm
- - És mi van azokkal?- kérdeztem pedig már tudtam a
választ csak az Ő szájából szerettem volna hallani
- - Tetszik Hablaty- mondta ki „egyszerűen” és
szerelmes pillantásokat küldött Hablaty felé. És, hogy velem mi történt? ÁÁÁ
semmi érdekes csak egy világ omlott össze bennem ez mindennapi dolog.
- - Ühüm- bólogattam és éreztem, hogy könnyes lesz a
szemem. Hátat fordítottam, elsétáltam Hablatyék mellett és a célom az volt,
hogy haza megyek.
- - Mi a baj Asztrid? –kiabálta Hablaty
- - Öhm….khm….ööö….rosszul vagyok- tettem a kezem a
hasamra. Ő bólintott és elsétáltam. Otthon bevágtam az ajtót és lecsúsztam
rajta és utat engedtem a könnyeimnek. Majd felmentem a szobámba és elaludtam.
Este mikor felkeltem ismerős hangokra lettem figyelmes. Levánszorogtam a
szobámból a nappaliba kisírt arccal és szemben találtam magam Lillyvel és
Hablattyal. És khm… csókolóztak. Én sokkot kaptam és elkezdtem sírni majd
elrohantam. És hogy hová futottam?
Természetesen az erdőbe és, hogy miért? Dühöngeni. Annyira le tudd nyugtatni
az, ahogy a fába dobálgatom a szekercémet, Fáhit (a szekercém neve ne
kérdezzétek, hogy honnan jött).
- - Mit csinálsz?- kérdezte Kőfej
- - Dühöngök
- - Mert?
- - Lilly és Hablaty járnak –mondtam ki és
összerogytam egy kőre. Kőfej mögém lépett és átölelt.
- - Sajnálom…
- - De mit?
- - Az egészet
- - Mert?- értetlenkedtem
- - Mert ha én nem faggatlak talán nem is ismerted
volna be azt, hogy tetszik Hablaty m…
- - Szeretem Hablatyot- vágtam közbe
- - Akkor szereted Hablatyot még magadnak se és nem
viselt volna meg
- - Nem baj- aztán felálltam és elmentem útközben
megbotlottam egy faágba és elzakóztam szerencsémre egy kőbe beütöttem a
fejemet.
- - ASZTRID –hallottam egy férfihangot és láttam,
hogy felém fut... majd minden elsötétült előttem.
*Pár
órával később*
-
Szerinted jól van?- hallottam megint annak a férfinek a hangját. Jéé hát
tudom, hogy ki ez! Ő Hablaty.
-
Nem tudom, de hagyjuk pihenni- füleltem meg egy női hangot ezt már nem
tudtam, hogy ki volt az. Majd minden elsötétült megint.
Itt nagyon nagyon nagyon nagyon bőgtem
De aranyos *wwwwwww*
Hahaha <3 Foginak az arc kifejezései nagyon tetszenek :D
De aranyos kis cukorbogár
Hablaty=Én
Asztrid=Kinga
szituáció= Tanát megmutatja a doga feladatait és Kinga vmi mást csinál :D
OH MÁJ GÁD
azt a repedt sarkú istenit neki de arik együtt *w*
:D :3 Decuki
Mikor megnyal Kinga v én Őt
Mikor na erre kivételesen nem tok szituációt mondani jaaa de haha :3
Mikor Kinga meg lát egy Pókot pontosan előtte :D
:D Mikor vki nekem ugat de aztán rájövök h nem nekem ugatott be
Jaj de cuki *w*
Itt is cuki
Itt is cuki
Mint mikor az egész osztály ki akar férni a kicike ajtón de nem sikerül
csak annyi a különbség h ott többen vagyunk
Szerintem ide nem kell semmit se írni :D
Boldog karácsonyt nektek előre is még jelentkezek egy kicsike meglepivel addig is sziasztok :)















Azt a repedt sarku istenit xd ez jo volt jo lett a resz neked is boldpg karit :)))
VálaszTörlés:D köfi :3
VálaszTörlés